Patrovits Tamás blogján élvezetes formában megtekinthető a Kultúrház műsora, amely bemutatja a  Pixel Galériában 2009 január 19-ig látogatható Hommage a Kovásznai című kiállítást. Aki még nem látta a kiállítást, érdemes bepótolnia!

“Kultuszrajzfilm mai szemmel” című cikkében Székely Dávid Attila írt legutóbb terjedelmes cikket a Habfürdő eredeti 35mm-es kópiáról történt vetítése (KINO, 2008 október 29) kapcsán.  Ez már a második érdekes cikk a filmről a Prae Portálon Horváth Olivér korábbi “kedvcsináló a pszichedelikus szociográfiához” alcímű írása után.

A Habfürdő október 29-i vetítése, minden várakozást felülmúlóan sokakat vonzott, így aztán éppen kétszer annyian érkeztek a vetítésre, mint amennyien befértek a KINO nagytermébe. A Nemzetközi Animációs Világnap keretében tartott sikeres vetítés kapcsán jelent meg a Népszabadságban Varsányi Gyula cikke.Reméljük minél többen megnézhetik a jövőben Kovásznai filmjeit.  A 2009 végén megrendezésre kerülő Kovásznai retrospektív kiállítás mindenki számára betekintést enged ebbe az egyedülálló életműbe. 

Az Animáció Világnapja alkalmából 2 napos vetítést rendez az ASIFA Hungary  és a Kovásznai Kutatóműhely a KINO (volt Szinbád) moziban.Részletes program: www.manifeszt.huA Kovásznai Kutatóműhely szervezésében október 29-én szerdán 20.30 órakor megtekinthetik Kovásznai György Habfürdő – zenés trükkfilm szívdobbanásra című 1979-es egészestés filmjét. A vetítés különlegessége, hogy a filmet egyszeri alkalommal a Magyar Nemzeti Filmarchívum jóvoltából az eredeti 35 mm-es kópiáról vetíti a KINO.Cím: KINO (volt Szinbád Mozi). Szent István körút 16., a Vígszínház mellett

Hommage á Kovásznai

Animáció a képzőművészet és a film határterületén

Helyszín: Millenáris C épület, Pixel Galéria

Megtekinthető: 2008 október 2 – január 20.

A kiállításon bemutatott filmek rendezői:

Kovásznai György, Csáki László, Csontó Lajos, Ducki Tomek, Háy Ágnes, Hegedűs 2 László, Gacs Réka, Magyarósi Éva, Milorad Krstic, Nemes Csaba, Orosz István, Pálfi Szabolcs, Patrovits Tamás, Péterffy Zsófia, Rutkai Bori, Waliczky Tamás.

Kurátor: Iványi-Bitter Brigitta

“Akad-e még harminc animátor, aki akár élete árán is vállalja, hogy kitör a létbe?” – teszi fel a kérdést 1982-es Szülőföld Animáció – Kalandozások Takamurával a magyar Disneylandben című esszéjében Kovásznai György (1934-1983), a magyar képző- és animációs művészet negyedszázada elhúnyt kimagasló tehetsége. Kovásznai a fiatalabb generációk emlékezetében is a volt rendszer egyik legendásan szabad, kísérletező szellemiségű művészeként él tovább. Miben áll e rejtélyes alkotói szabadság? Kovásznai nyitott szemlélete, animáció, képzőművészet és filmkészítés viszonyáról alkotott elképzelése mára vált igazán aktuálissá. A kiállításon Kovásznai filmjeihez kapcsolódóan olyan magyar művészek szerepelnek, akik az animációt e kísérletező, autonóm szellemben folytatják a képzőművészeti és a filmes műfajok határterületén.

Ezen a kiállításon Kovásznai kiterjedt életművéből, most egy speciális filmválogatást láthatnak, amely szoros kapcsolatban áll a művész festészeti, grafikai, irodalmi és filozófiai alkotásaival. A Pixel Galériában egymás mellé kerülnek Kovásznai 60-as, 70-es évekbeli festmény és cellanimációs filmjei, a ma alkotó, hasonló szemléletű animációs filmkészítőkkel, így mutatva meg mennyire kortárs szellemiségűek Kovásznai 30-40 évvel ezelőtti munkái.

Az animáció mint a képzőművészettel határos, önálló, autonóm kísérleti filmes műfaj megerősödése Kovásznai életművének is köszönhető. Kovásznai a képzőművészet intézményesített világán kívül tevékenykedett, kísérletező szellemiségű filmjeit a Pannónia Filmstúdión belül egy kisebb, zárt csoport együttműködésével valósította meg. 1963-tól Korniss Dezsővel készített több filmet, amelyek meggyőző bizonyítékai egy újfajta filmnyelv kidolgozásának, e képi nyelv főként a háborúk közti avantgárd vizuális világának folytatója, de ugyanakkor párbeszédben áll a 60-as évek kísérletező, képzőművészeti igényű animációival (itt főként a lengyel, cseh párhuzamok említendők). A képi nyelv prioritása a 60-as évek végén háttérbe szorítja a narratív történetmesélést. A 70-es évek elejétől a dokumentarista szemlélet erősödik Kovásznai filmjeiben, a 35-ös filmre forgatott dokumentumfelvételek és az animációs képek különböző arányú váltakozásai jellemzik ezt az időszakot, majd a 70 -es évek végén a Habfürdő című filmben kulminál a Sárga tengeralattjáró  pszichedelikus vonalának kombinálása a társadalmi témákat vizsgáló dokumentarista filmkészítéssel.

Filmjeit hol a teljes értetlenség, elhallgatás (pl.1964-es Gitáros fiú a régi képtárban című filmjét Aczél György betiltatta és csak 1988-ban játszhatták le először publikusan), hol pedig nemzetközi díjak kísérték.  A kiállításon szereplő filmek alapja Kovásznai szemlélete, amely szerint animáció, képzőművészet és film szorosan összetartozhat: “az animációsfilm lényegében a natúrfilm és a képzőművészet szintézise, egymást-kiegészítése” – írja “A Rügyfakadás megvalósításának munkamódszere” című esszéjében, 1971-ben.

E csoportos kiállítás megmutatja azt is, hogy az autonóm animációs rövidfilm helyiértéke megváltozott az elmúlt két évtizedben a műfaj új pozicionálása  és a nyugat-európai képzőművészeti intézmények bemutatási gyakorlata révén. E filmek terjesztése tehát már nemcsak a mozik és filmszemlék, de a képzőművészeti terek profiljához is tartozik.

Az avantgárd folytatásának igénye, a dokumentarizmus, az aktuális társadalmi, közösségi témák feldolgozása és a kísérletező szellem jelentik a kiállításon látható filmek fő kapcsolódási pontjait.

Szeretettel várjuk a Kovásznai Kutatóműhely következő nyilvános eseményén.

Radnóti Sándor és  dr. Végh László közel 40 év után újra találkoznak és felidézik a 60-as évek művészeti világát, a Helyeket és Történeteket, amik már javarészt feledésbe merültek, és amikről kevés szó esik máshol.

A beszélgetés moderátora: Váradi Júlia

Időpont: szeptember 23. kedd, 18.30

A helyszínen átvehetők a tavasszal bemutatott Kovásznai album tiszteletpéldányai.?

Szeptember 13-án délután 5-kor nyílik Korniss Dezső  születésének 100. évfordulójára rendezett életműkiállítása.   Kovásznai 1963-tól 1970-ig öt filmet készített Korniss Dezsővel a Pannónia Filmstúdió égisze alatt. 1958-ban ismerkedtek meg és onnantól szoros alkotói együttműködést és barátságot szőttek, egymásra gyakorolt hatásuk munkáikon ma is érzékelhető. Különösen első közös alkotásuk gyakorolt nagy hatást, az 1964-ben bemutatott Monológ című film a háború előtti avantgárd művészet méltó folytatója. Már ebben a kollázsfilmjükben is erősen érződik Korniss Dezső és Vajda Lajos 1936 táján kidolgozott konstruktív-szürrealista sematika elnevezésű módszertana, ez a fajta tudatos motívumgyűjtés és képépítés adja első filmjük látványvilágát, miközben az őszinte önvallomás, a családi történetek nyílt előadása és ezek tágabb történelmi kontextusban való elhelyezése biztosítja a filmet többrétegűvé emelő önreflexiót. További filmjeik is a kísérletezés jegyében fogantak, elég csak megnézni az “Egy festő naplója” címűt, amelyben Korniss festményeinek egymásba olvadó sorozata képez narratívát, míg a “Valami más” című munkájukban egy nő történetét ismerjük meg visszafogott minimalista animációs intervencióval. 

Kovásznai Györgytől három film is várja a nézőket, amelyek a kiállítás tematikájához illően a pesti belváros mára letűnt életét örökítik meg kísérletező szellemben. A kiállítás 2008 augusztus 8-tól 31-ig látogatható, naponta 15 óra és éjfél között a Tűzraktér kiállítóterében, amely nem más, mint egy lebontás előtt álló iskolaépület a Liszt Ferenc tér mögött, cím: VII. ker. Hegedű utca 3.     

Ezen a héten minden este animációs ritkaságokból vetít a Kiscelli Múzeum, a vetítés illetve az azokat előkészítő beszélgetések a múzeum kertjében naplementekor kezdődnek fél 9-kor illetve 9-kor.

Több este is vetítenek Kovásznai filmeket, így hétfőn, szerdán és szombaton is. Szombat este a Habfürdő vetítése előtt a Kovásznai Kutatóműhely kutatásvezetője beszélget Másik Jánossal, a Habfürdő zeneszerzőjével e legendás film készítéséről, műhelytitkairól, és arról, hogy Kovásznai György képzőművészeti szemlélete hogyan hozhatta létre a film páratlan vizuális világát.

A Filmkultúra legfrissebb számában jelent meg a Kovásznai kutatásról szóló legújabb cikk.